Hogyan került Tóth András csapatába?
Láttam András honlapját és érdekeltek a részletek. Amikor személyesen találkoztam vele és a mentorával, meggyőződhettem róla, hogy szakmailag békén hagynak majd, úgy gyakorolom a dolgot, ahogyan én magamnak elképzeltem. Ez jelent etikai normákat és szakmai megközelítési stratégiákat is.
Miért csatlakozott az Andráshoz?
Az volt a célom, hogy professzionális pénzügyi tanácsadó lehessek. Ehhez András megígérte, hogy lesz kivel tárgyalnom. A honlapján láttam, hogy különlegesen tahatségesen kommunikál a pénzügyekről az átlag laikus szintjén.
Milyen előítéletei voltak a pénzügyi tanácsadói szakmával kapcsolatban?
Nagyon komolyak, és vannak is.
A klasszikus pénzügyi tanácsadó szakmát volt szerencsém megismerni Ausztráliában. Úgy látom, hogy itthon nagyon nagy hányadban ügynökként művelik, és tanácsadónak kiáltják ki magukat. Az én megközelítésemben a tanácsadót a szakmai megalapozottsága mint alapkövetelmény mellett a saját személyes érdekeitől való függetlenedési képessége, a sok termékre való támaszkodási lehetősége, és a termékei közötti választás semlegessége különbözteti meg az ügynöktől. Őszintén remélem, hogy akivel leülök beszélgetni, ő 2 percen belül érzi, a végén pedig határozottan tudja, hogy nem ügynök vagyok.
Mennyire jöttek be az előzetes elvárásai?
Bejöttek. András hozta a jelentkezőket, magam pedig rengeteget tárgyaltam, beszélgettem emberekkel. Ennek hozadékaként készítettem egy olyan számítógépes modellt, amit András minden vezető munkatársa használ, ez egyfajta presztízst ad nekem. Ráadásul én nem szeretnék nagy hálózatot építeni, hanem csak egy kicsi, szakmailag nagyon erős csapattal dolgozom, egy-egy szakterületen speciálisan is képzett emberekkel. Ide nem egyszerű bekerülni. Az anyacég még ezt is tolerálja nekem.
Amit az anyacégünk elért, az a világon egyedülálló. Olyan erős ügyfél bázist épített fel, hogy diktálni képes a pénzintézeteknek, még a nemzetközi multiknak is. Meghatározhatja egy-egy termék kondíciói esetében, hogy mi az, amit elvállal az Ügyfelei felé, és mi az, amit nem hajlandó közvetíteni, mert esetleg alkalmatlannak ítéli a piaci megjelenésre.
Nagyon szimpatikus nekem az is, hogy itt csak pozitívan motiválnak, a negatív szankcionálás, a „kés a nyakon” típusú rettegésben tartás itt ismeretlen.
Különösen a fizetés tekintetében?
300%-osan. Az elért teljesítményt biztosan és kiszámíthatóan méri és megfizeti a cég. Ilyet utoljára akkor tapasztaltam, amikor versenyszerűen úsztam. Akkor ifjúsági magyar bajnok voltam.
Ön szerint kinek ideális szakma a pénzügyi tanácsadóé?
- Nálam annak, akinek:
- már van némi tapasztalata a pénzügyi és befektetési területen
- hajlandó nyitott elmével megközelíteni a Világot, képes tanulni
- érdeklik az emberek
- érdekli a pénz világa
- nem utolsó sorban van határozott célja, és az találkozik a Csapatoméval.
Mi az, ami Ön szerint elengedhetetlen ahhoz, hogy valaki helytálljon ebben a szakmában?
Hosszú távon a komoly szakmai megalapozottság, elkötelezett segíteni akarás, a kitartás.
Mennyire jut idő e munka mellett a magánéletre?
Azt tapasztalom, hogy éppen elég ! Mindenkinek a saját életcélja, szituációja határozza meg azt, hogy mennyit kell keresnie, ehhez jön a rátermettsége. Ebből azután kiderül, hogy mennyit kell dolgoznia. Az Ügyfelekkel a tanulás időszakát leszámítva mindenki maga tárgyal, így az időt, és az energiát, ami ebben a szakmában nagy kincs, mindenki magának osztja be. A Csapatomban a munkatársaimmal mi egyenrangú üzletfelek vagyunk, senki nem szól bele a többiek időbeosztásába.
Mit tanácsol egy most még döntés előtt álló érdeklődőnek?
Mindenképpen szerezzen személyes tapasztalatot, beszélgessen olyan emberekkel, akik ezt hivatás szerűen végzik. Már elég sokan műveljük ezt a szakmát ahhoz, hogy mindenkinek megvan a lehetősége, hogy megtalálja a számára rokonszenves felépítésű, működési szisztémájú környezetet.